Egyszerű igennel vagy nemmel azért lehetetlen elintézni ezt a kérdést, mert a vízzel szembeni tulajdonságokat meghatározza a napellenző típusa, anyaga és technológiája egyaránt. Sőt, még ennél is fontosabb, hogy megkülönböztessük a vízálló és a vízlepergető fogalmakat egymástól.

Sokéves árnyékolástechnikai múlttal a hátunk mögött gyakran kapunk kérdéseket a vízállóság témakörében, ezért most úgy döntöttünk, hogy egy komplett cikkben összegyűjtöttük a téma kapcsán a legfontosabb tudnivalókat.

Lássuk tehát, hogy a vízálló napellenző mit is jelent a gyakorlatban, milyen szerepet játszik ebben az árnyékoló anyaga, de megvizsgáltuk mindemellett még, hogy miért fontos óvni ezeket a hasznos kiegészítőket?

Mit jelent valójában, hogy egy napellenző vízálló?

A hétköznapi használatban nagyon sokan összekeverik a fogalmakat, holott valójában a napellenzők kapcsán ebben a tekintetben három fontos dolgot is meg kell különböztetnünk egymástól:

• Vízlepergető napellenző: Ez a leggyakoribb típus, ami nem vízálló, vagyis a kisebb esőt képes lepergetni magáról, mondhatni taszítani, de tartós esőben átázhat.
• Vízálló napellenző: A vízálló napellenzők azok, amelyek képesek hosszabb távon is ellenállni a víznek, így akár még tartós esőben sem áznak át.
• Vízáteresztő napellenző: Az ilyen típusok semmilyen védelmet nem kapnak az esővel, illetve a vízzel szemben, tehát még vízlepergető hatásuk sincs, magukba szívják a vizet és drasztikusan növelik a szerkezetre nehezedő súlyt. Gyakori ez a típus a legolcsóbb napellenzők között.

A legtöbb napellenzőről elmondható, hogy nem teljesen vízálló, inkább vízlepergető kialakítással rendelkeznek. Ennek az oka főleg a ponyva anyagában keresendő.

A napellenző anyaga dönt a vízzel szembeni ellenállásról

A modern napellenzők többsége akril vagy poliészter alapanyagú textilből készül amit a legkülönfélébb bevonatokkal kezelnek. Általában utóbbiak határozzák meg azt, hogy egy napellenző miként viselkedik a vízzel szemben.

Akril napellenzők

A leggyakoribb típusok, amelyekre jellemző a tartósság és az UV-állóság. A gyártók gyakran teflon- vagy más speciális bevonattal látják el őket, amelyek egyfajta impregnálást biztosítanak, vízlepergető hatásúvá teszik az anyagot.

Ez azonban nem jelent teljes vízállóságot, ugyanakkor tény, hogy a kisebb eső nem okoz neki gondot, rövid ideig használható is esős időben, de tartós esőzésnél már nem javasolt.

Vízálló akril napellenzők

Az akril napellenzők továbbfejlesztett változata a vízálló napellenző ponyva, amelyek nemcsak sűrűbb szövéssel rendelkeznek, de sokkal erősebb impregnálást is kapnak, így lényegesen jobban ellenállnak a víznek, mint más megoldások.

Ezeket nevezzük vízálló szövetnek, amelyek jobban ellenállnak a szivárgásokból fakadó beázásnak is, azaz a rövid esőt jobban bírják, de még mindig nem alkalmazhatók fix tetőként, különösen viharok esetén.

Poliészter napellenzők

Ritkán alkalmazzák napellenzőknél, mert nem túl légáteresztő anyag, tartóssága kifejezetten gyenge, ugyanakkor gyakran teljes vízállóságot kínál, hiszen a poliészter gyakorlatilag egyfajta műanyagnak tekinthető.

A legtöbbször inkább napvitorlák és más fix árnyékolástechnikai megoldásoknál használják, a napellenzőknél főként a sűrű szövésű, impregnált szövettel találkozhatunk, hiszen ez a termék elsődlegesen árnyékolásra való, és nem arra, hogy esővédelmet nyújtson a terasznak.

Miért probléma az eső a napellenző számára?

Tapasztalataink szerint ez az a pont, amit a napellenzők kapcsán nagyon sokan alábecsülnek, és rendszeres félreértések táptalaja, hiszen nincsenek tisztában azzal, hogy miért jelent problémát az eső vagy a tartós nedvesség egy napellenzőnek.

Lássuk ebben a tekintetben a három legfőbb tudnivalót:

• Vízgyűjtés: A legnagyobb probléma lehet, ha a napellenző dőlésszöge nem megfelelő, és az impregnált bevonat miatt nem átereszti, hanem elkezdi összegyűjteni a ráhulló vizet. Ez óriási extra terhet róhat rá, amitől a textil és a szerkezet egyaránt károsodhat.
• Beázás: Még a vízállónak nevezett modelleknél is gondot okozhat a beázás, hiszen a textilen talán nem folyik át közvetlenül a víz, de idővel igen, illetve a varrásnál is szivároghat, sőt fontos mozgó alkatrészekhez juthat el, amelyek idő előtt rozsdásodhatnak, meghibásodhatnak emiatt.
• Penészesedés: Ha a nedves napellenzőt visszatekerjük és nem szárítjuk ki – ősszel vagy télen különösen nagy veszélyforrás –, akkor a ponyva könnyen bepenészedhet, gombásodhat, ami nemcsak kellemetlen foltokban és szagokban nyilvánul meg, de akár anyagromlás is előfordulhat.

Milyen napellenzőt válasszunk, ha esőben is szeretnénk használni?

Noha az eső nem olyan jelentős ellensége a napellenzőnek, mint a szél, azért így is érdemes úgy választani, illetve úgy kérni a terméket, hogy az minél jobb vízállósági tulajdonságokkal rendelkezzen – még ha a fentiekből már kiderült: teljes vízállóságról nem beszélhetünk.

Ha néha kisebb, szemerkélő esőben használnánk a napellenzőt, a következő szempontokat mindig vegyük figyelembe a döntéskor – az alapvető biztonsági előírások betartása mellett:

• Dőlésszög: A napellenzők dőlésszöge állítható, és ez a vízállóság, illetve a vízelvezetés szempontjából kritikus pont. Legyen mindig legalább 14-20 fokos dőlése a szerkezetnek, hiszen a víz így megfelelően le tud folyni róla.
• Alapanyag: A ponyva alapanyaga legyen impregnált, hiszen a kisebb esőnek ez már tökéletesen ellent tud állni, és nem kell beázástól vagy egyéb vízkártól tartani.
• Szerkezet: Csak a prémium napellenzők szerkezete elég masszív ahhoz, hogy ellenálljanak az esetleges vízterhelésnek.

+1 hasznos tanács: A napellenzőt soha ne hagyjuk felügyelet nélkül esős időben, és ha lehetőségünk van rá, inkább előzzük meg az elázást, illetve lehetőség szerint még szárazon húzzuk vissza, viharban pedig soha ne hagyjuk nyitva, hiszen az eső mellett a legnagyobb ellensége a szél.